Mi a parodontitis?
A parodontitis (fogággyulladás) a felnőtt lakosság 60-70%-ban előfordul.
A fogtartó kemény és lágyszöveteit érintő gyulladásos megbetegedés, köznapi nyelven gum disease (ínybetegség) jellegzetes tünetegyüttese:
vörös, duzzadt, érintésre fájdalmas íny, amely fogmosáskor, rágáskor vérezhet. Ez a szervezet védekező rendszerének válasza bizonyos baktériumok felszaporodására az íny mentén felrakodott lepedékben – ez más néven a plakk .
Ha ez a folyamat észrevétlen marad (nem megfelelő fogmosás, kezelés hiánya), a folyamat a mélyebb szövetekbe terjed, amely fogágy pusztulását okozza, majd foglazulást, végül a fog elvesztéséhez vezet.
Dentalis plakk, azaz a lepedék
A betegség kialakulásához vezet a dentalis plakk, amelyet káros baktériumok és ételmaradék képez a fognyakán! (Más néven lepedék.)
Káros, kóros, parodonto-pathogen baktériumok elenyésző mennyiségben jelen vannak a szájüregben, a folyamat akkor válik veszélyessé, ha számuk felszaporodik a számunkra kedvező milliőben, vagyis ha lepedék, fogkő van tartósan jelen az íny mentén. Például, ha nem mosunk elégségesen fogat és nem járunk fogkő eltávolításra.
Ezek a baktériumok zavartalanul élhetnek a lepedékben, az íny alatt, s olyan toxinokat termelnek, amely a szervezetet válaszreakcióra készteti, s így kialakul ki a krónikus gyulladás. A folyamat zavartalanul mélyebb szövetekbe terjed a foggyökér mentén (parodontalis rostokig, csontokig), majd azok leépüléséhez vezet, ami a fogak mozgathatóságát, vándorlását, majd elvesztését eredményezi.
Sok esetben évekbe telik, amíg a gyulladás kifejlődik. Viszont ha időben észlelik (félévente, évente szűrő vizsgálat, fogkő eltávolítás), a folyamat feltartóztatható, kezelhető, és meggyógyítható.
A fogágygyulladásnak két megjelenési formája van. Az egyik a krónikus, amely lapangva, hosszabb ideig alakul ki, s a 40-50 év közötti korosztályt érinti, genetikai érintettség nem játszik fő szerepet a kialakulásában.
Míg az agresszívabb inkább a fiatalokat, fiatal felnőtteket érinti (15-35 közötti korúakat). Ez gyorsabb lefolyású, nagyobb szöveti leépüléssel és váratlan fogvesztéssel jár. Számos változat létezik, de ezek az általánosabbak.
Hogyan ismerhető fel?
A fogágybetegség rendszerint ínygyulladással (gingivitis) kezdődik.
Tünetei:
- fogmosáskor, leharapáskor fellépő vérzés,
- az íny duzzadt, vörös, érintésre fájdalmas,
- később, a folyamat kiteljesedésekor, a gyulladásos tünetek megmaradnak, spontán ínyvérzés léphet fel,
- kellemetlen lehelet,
- rossz szájíz,
- fogak elsárgulhatnak,
- fogvándorlás,
- résképződés a fogak között,
- fogmozgathatóság,
- íny visszahúzodás,
- ráharapási érzékenység.
A rendszeres félévenkénti kontroll, fogkőszedés segít a megelőzésben, valamint a sárgás lepedék, fogkő (néha fekete, sötét barna) jelenléte az ínyen mindenképp figyelmeztető jel.
Dohányosoknál az ínyvérzés sokszor elmarad, a nikotin hatás miatt, ezenkívül a koleszterinszintcsökkentő gyógyszerek szintén palástolhatják a vérzést.
Mi okozhatja ezt az alattomos gyulladást?
A Dentalis Plakk, azaz a lepedék, amely fognyakon rakódik le, ha nem mosunk rendesen fogat.
Miért? Mert megteremtjük a káros (parodontopatogen) baktériumok számára azt az ideális állapotot (lepedék, fogkő) amelyben gyorsan tudnak szaporodni.
Ezzel viszont folyamatos válaszra serkentjük a védekező rendszerünket, amelynek gyulladás, majd szöveti destrukció lesz a vége.
Tudniillik, hogy nagyjából 7000 baktériummal élünk harmonikusan a szánkban, és ezek is köztük vannak, csak elenyésző számban.
A dohányzás érszűkítő hatása miatt csökken az íny vérellátása, szárítja a nyálkahártyát, ami kedvez az ínyvisszahúzódásnak. Ez fokozza gyulladásos folyamatot, tehát még több szövet pusztul, és 40%-kal csökkenti az érintett gyógyulási hajlamát is.
Genetika, vagyis a hajlam örökölhető, azt hogy milyen mértékben azt még nem tudjuk, de ha védekező rendszerünket érinti, akkor általában az agresszívabb formával találkozunk, amely súlyosabb és gyorsabb lefolyású.
Diabetes, cukorbetegség, sajnos oda-vissza hat. A krónikus fogágybetegséget képes okozni a cukorbetegség, és a hosszabb ideig fennálló fogágybetegség II. típusú diabetest.
Milyen rizikófaktorok, hajlamosító tényezők szerepelhetnek még?
Ezek az oki tényezők általában keverten jelentkeznek, ezért fogaink élettartama rendkívül behatárolt lehet:
- tórlódott fogazat, fogak alaki és helyzeti rendellenessége (például bölcsességfog), amely nem fér el a fogívben, vagy elfér, de a páciens nem éri el fogmosáskor,
- túlérő az ínyt nyomó tömések, koronák, hidak (a tisztíthatóság nagyon fontos),
- hormonális változások, terhesség, menopauza, serdülőkor,
- bizonyos gyógyszerek, epilepszis elleni szerek, vérnyomáscsökkentők, immunterápia,
- stresszes életforma.
Hogyan tudjuk kezelni?
A kezelések az Európai Parodontológia Társaság által kialakított protokoll szerint történnek, amely megegyezik a Magyar Parodontológiai Társaság szakmai elvével.
A kezelés sikerének a kulcsa kialakítani olyan optimális szájhigiéniás szokást, amellyel az eredmény hosszú távon fenntartható.
Dentalhiegeniás fázis
- fogkő eltávolítás,
- polírozás,
- fogmosási szokások megbeszélése, megmutatása,
- fogköz tisztító kefe,
- fogselyem használata,
- tanácsadás milyen fogkefét használjunk.
- Konzultáció, röntgen értékelés,
- Plakk kontroll. Plakkfestéssel ellenőrizzük, hogyan sikerült elsajátítani a helyes fogmosási szokást.
Ezek az eljárások a kezelések eredményességét szolgálják.
Oki terápia, professzionális tisztítás, zárt curettage
- helyi érzéstelenítésben végezzük, speciális eszközzel eltávolítjuk az íny alatt, a
foggyökerén felrakódott fogkövet, biofilmet és tisztítjuk a tasakot, - antibiutikimot súlyosabb esetekben javasoljuk, csak a kezeléssel egyidőben,
- lézert kiegészítésként használjuk ebben a fázisban, természetesen ez növeli
a gyógyulás eredményességét, de ez plusz költséggel jár.
A kezelés első szakasza ezzel lezárul, a gyulladást eltávolítottuk a szájüregből.
Kontroll vizsgálat
Ez 4-6 hét múlva történik, ellenőrizzük parodontalis szondával, van-e még gyulladt tasak a szájban, szükség esetén plakk kontrolt is végzünk festéssel, plakk
festéssel kiegészítve, és további tanácsadással.
Ebben a fázisban történik a további szükséges beavatkozás megbeszélése,
amennyiben a plakk kontroll negatív volt. Ez azt jelenti, hogy lepedék, ami
a gyulladást kiváltja, és hátráltatja a gyógyulást, nagyon kis mennyiségben
van, vagy egyáltalán nincs, és tovább haladhatunk, ha szükséges.
Korrekciós, vagy sebészi kezelés
Ez szintén helyi érzéstelenítésben végezzük, az ínyt fellazítjuk, majd kicsit eltoljuk a fogtól. Szabad szemmel látható felrakódásokat eltávolítjuk a gyökérről,
a gyökér elágazásról (bifurcatió), ha szükséges regenerációs anyagot helyezünk be előzetes megbeszélés szerint, majd visszafektetjük az ínyt, és varatokkal rögzítjük.
Útógondozás, fenntartó kezelés
A parodontalis kezelések hosszútávú sikeressége egyrészt függ a paciens hajlandoságától, hogy betartja azokat a fogmosási tanácsokat, amellyel a plakmentességet tud elérni, így gyulladásmentes környezetben megtörténik
a gyógyulás, amit hosszú távon fenntart, hogy a betegség ne térjen vissza.
Másrészt függ attól is, hogy az előírányzott kontroll vizsgálatokon meg tud-e
jelenni. A kontroll vizsgálatok gyakoriságát befolyásolja a betegség súlyossága, esetlegesen meglévő általános betegségek (cukorbetegség), és az egyedi rizikó tényezők mérlegelése.
A paciens rendszeres nyomon követése nagyon fontos hogy megelőzzük a gyulladás visszatérését, ezáltal a további íny- és csontpusztulást.
Fontos, hogy a kontrollvizsgálatokon idejében felismerjük a kezdődő gyulladás jeleit, és azt korrigálni tudjuk. Valamint további instrukciót tudunk adni, hogyan javítsa tisztítási szokásait.
Mit tehetünk megelőzésként?
A fog- és ínygyulladást elkerülhetjük rendszeres és alapos fogmosással (naponta 2×3 perc), valamint rendszeres, időszakonként (félévente) elvégzett kontroll vizsgálattal fogorovosnál, parodontológusnál, és fenntartó kezeléses kontroll.
A kulcs a jó szájhigéniában van.
Naponta 2×3-5 perc alapos tisztítás megfelelő fogkefével és fogkrémmel.
Legaláb 2 havonta cseréljük fogkefénket.
Fogmosást egészítsük ki fogköztisztító kefével (interdental kefe), torlódott fogazat esetén használjunk fogselymet, legalább naponta egyszer.
Különös figyelmet fordítson koronák, hidak, implantátumok, tömések körül.
Antibakteriális szájöblítök használata előtt kérjük ki fogorvosunk, vagy parodontológusunk tanácsát. (Mivel, hogyan, és meddig használjuk.)
Járjunk félévente fogkőeltávolításra, fogágybtegség esetén tartsuk be a parondontológus által javasolt idő intervallumot.
Professzionális plakk kontroll a fogágybetegek célzott és segítő vizsgálata kiemelten fontos.
Mi a fogágybetegség következménye?
Ez sajnos sok minden lehet, mivel gócbetegség.
Az egyik a fog, és csontállomány vesztés.
A másik hatás a szervezet általános egészségi állapotának romlásához vezet.
A gyulladás következtében emelkedik a vér koleszterinszintje, ami később vér-
nyomásemelkedést, majd szív- és érrendszeri megbetegedést eredményez, II. típusú cukorbetegséget okoz, terheseknél koraszülést, alacsony születési súlyt eredményezhet.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy bármely kezelés akkor tud megelégedésünkre szolgálni, ha a páciens elfogadja és betartja a szakorvos és dentalhigénikus tanácsait!
Dr. Szilágyi Katalin
Fogorvos, parodontológus, fogágybetegségek szakértője.
Dr. Szilágyi Katalin
Fogorvos, parodontológus, fogágybetegségek szakértője.
A praxis fő profilja az íny-,és fogágybetegségek kezelése konzervatív, lézer és sebészi eljárásokkal, valamint fogelvesztés következtében létrejött hiányok pótlása hagyományos, és korszerű módszerekkel. 20 éve foglalkozom speciálisan ezzel a területtel. Tagja vagyok a Magyar és az Európai Parodontológiai Tásaságnak. Számomra nagyon fontos, hogy a paciensek a legoptimálisabb és az aktuális, tudományosan is megalapozott kezelési eljárásokban részesüljenek. Ezért folyamatosan továbbképzéseken veszek részt itthon és külföldön is .